Tisztázzuk...

Ez valahogy mindig kimarad a bejegyzésekből, aztán ahogy találkozom valakivel, azonnal előjön, úgyhogy most gyorsan tisztázom is a kérdést. Nem, nem vagyok kék-zöld-lila. Szerencsére nem is voltam egyáltalán. Egy helyen volt picit sárgás az arcom pár napig, de ennyi. Asszem mázlista vagyok, mert amúgy sem vagyok az a típus, aki könnyen szerez kék-zöld foltokat. Viszont általában az első reakció, amit barátoktól kapok, hogy fel voltak készülve lelkileg, hogy úgy fogok kinézni, mint egy jól összevert boxoló :) Szóval ilyesmiről szó sincs. Egyelőre tényleg azzal küzdök, hogy a duzzanat egy része nem akar elmúlni. De hát végül is alig két hete volt a műtét, és odabent csontok forrnak. Lehet, hogy nem kéne csodát várnom....

2 héttel a műtét után

Az elmúlt egy hétből az első napok látványosabb változást hoztak külsőleg, mint az utolsó 3-4 nap. A duzzanat jó része lement, de kb 25-30%-a maradt, és stagnál. Igyekszem úgy felfogni, hogy a gyógyulás része, és azért van még feldagadva, hogy védje a gyógyuló csontokat, és talán kevésbé fájjon. (duzzadtan nem olyan érzékeny a bőr)
Csütörtökön kiszedték a varratokat. Megkínoztak, de nagy megkönnyebbülés volt, hogy kikerültek. (nagyon sok varrat volt - alul-felül körben). Mindkét doki megnézett, és nagyon elégedettek voltak az eredménnyel. Sebészem büszkén fotózott és mutogatott mindenkinek :)
Pénteken aztán lejöttem vidékre, ahol találkoztam több családtaggal. Az egységes vélemény, hogy jelentős a változás, viszont ismerős nekik az arc, mert a gyerekkori önmagamra hasonlítok! Nagyon jó!
A legkellemetlenebb jelenleg (a duzzanaton kívül) a gumizás. Még mindig ki van dörzsölve egyik oldalon a szám belülről, s a gumi folyamatosan irritálja. Plusz jobb oldalon erősen dolgozik is, mert egyelőre ott nem érnek össze a fogak, így amin rajta van a gumi, azok a fogak fájnak is.
Az ajkam jobb alsó és bal felső fele továbbra is érzéketlen. Remélem, ez hamarosan elmúlik.
A beszédem alakul, de a duzzanat miatt még nem tökéletes. Az evés továbbra is az összenyomott ételek számba lapátolásáról, és lenyeléséről szól. Rágás/harapás még kizárva.
Szintén olvastam külföldi blogokon, és tapasztalom én is, hogy extrán zsíros az arcom. Fájdalomcsillapítót muszáj még szednem, de már csak napi egyet veszek be.
Szóval lassan, de biztosan alakulok :)

Muti mit eszel?

Igen, tudom, az egyik legérdekesebb kérdés, hogy akkor én most mit eszek :) Anya kreativitásának hála egyáltalán nem éhezem. Bár azért kihívásokkal teli ez az időszak.
No de nézzük részletesen.

1 héttel a műtét után

Ma egy hete ilyenkor épp izgatottan vártam még, hogy vigyenek a műtőbe. Most pedig a nehezén már túl vagyok. Természetesen mint várható volt egy szempillantás alatt elrepült ez az egy hét, de voltak közben borzasztóan hosszúnak érzett percek. Ahogy az előző bejegyzésben is írtam, az első napot az ellenségemnek sem kívánnám. De jöjjenek a részletek a tovább mögött...

Helyzet jelentés

Hétfőn meg volt a műtét. Az aznapom egy rémálom volt. Alvás és hányás váltakoztak.  Szerencsére kedden már jobban voltam.  Ma pedig még jobb. A fejem egy nagy buci, de elég fájdalomcsillapítót kapok szerencsére.  Ma a kb 20 vizitelő orvoson kívül egy csapat hallgató is bejött megcsodálni.
Folyadékkal táplálkozom.  S ma felkerült 2 gumi és a műtéti sablon is, hogy ne húzza hátra az állam az izom.
Viszont holnap hazamehetek!

Before...

Két nap van hátra a műtétig. Két nap múlva, már nem ez az arc fog visszanézni a tükörből. Itt az ideje, hogy megosszam az utolsó "előtte" válogatást. Ebbe bekerült egy profil fotó is, amit nagyon nem szeretek. Nem is sok ilyen látható rólam. De a dokumentáció miatt szerettem volna ha van itt egy.
Pénteken papíron felvettek a kórházba. S vettek vért a vércsoport megállapításhoz. Beszéltem az anesztes doktornővel is. Mindenki nagyon kedves volt, de elmondták h nem lesz túl kellemes a dolog. Viszont mondták h van bent egy srác, akinek két napja volt ugyanilyen műtétje, és már tök jól kommunikál. Ez azért bíztató.
Azt is megtudtam, hogy szakmai körökben csak "bimax"-nak becézik a műtétemet.
Utána átmentem a fogszidokihoz. Láttam artikulátorban gipszimintát a tervezett műtétről. Sajnos elfelejtettem lefotózni. De azon elmutogatta a doki, hogy itt eltoljuk 3mm-rel, ott 1,5mm-t korrigálunk... hát durva. A műtéti sablon olyasmi, mint a bokszolók fogvédője. Most csak úgy tudtuk bepróbálni, hogy felülre, majd alulra. De két nap múlva pontosa rá fog zárni a fogsorom. Tökéletes harapásom lesz (habár harapni még nem tudok majd :))
Ma már összeállítottam a listát, minden megvéve. Holnap pakolás, és este 7re megyek be a kórházba.
No és akkor itt az ígért előtte válogatás.

Kezdődik...

Az utolsó hétbe léptünk a visszaszámlálással. Fel is pörögtek a dolgok. Aludni is egyre nehezebb. Meg azt hiszem velem is egyre nehezebb másról beszélgetni. Sorry!

Múlt pénteken voltam fogszabályozáson, ahol csomó lenyomatot vettek, és az arcívet is bemérték. Meg készült mindenféle röntgen. Aztán ma reggel újra be kellett ugranom, mert a harapás-minta lemaradt. Harmadszorra sikerült is. Emlékszem, anno mikor inlayt kaptam, akkor is ezt volt a legnehezebb megcsinálnom, mert hát összevissza érnek össze a fogaim. És nem mindegy, hogy rágok, vagy harapok, mert aszerint máshogy zárok. Hogy ez az állkapocs műtét után meg fog szűnni?? Alig hiszem :)

Hétfőn aztán a vérvételen és az EKGn is túlestem megint. Már csak a vércsoport megállapítás van hátra. Valószínű azért péntek reggel a klinikára kell bemennem. S azután megyek vissza fogszihoz a műtéti sablon bepróbálására is. S a kis színes gumikat is lecserélik drótokra. Jájj!

Baromi  érdekes amúgy, hogy azt mondják, az ember két füle van egy magasságban, szimmetrikusan a fejen, és ahhoz mérik be a dolgokat. Ezt rögzítette az arcíves regisztráció, s ez alapján tervezik meg az egyenes fogsoromat.

Arcíves regisztráció